Sárgabarack

Sárgabarack

Magyar sárgabarack 1980/kg

A sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az őszibarack szőrénél finomabb selymes pelyhektől bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú.
Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színű és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás előtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhető, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen.

A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.

Miért jó?

A sárgabarack gyümölcsének legnagyobb része víz, mintegy 85 százalék, szénhidrát-tartalma 8,5 százalék körüli, kevés 1 százaléknyi fehérje, nagyjából ugyanennyi rosttartalma van, zsírtartalma elenyésző. 100 gramm kajszibarack energiatartalma 44-51 kcal.

A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és folsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást, erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját.

 

Szeretnéd megosztani?
Vélemény?

No comments.